HVG Extra magazin

2019/4

Egy pillanatra gondoljunk vissza, milyen volt életünk legemlékezetesebb főnöke vagy vezetője, akire felnéztünk, tisztelni tudtunk, tanultunk tőle, netán el is lestünk tőle bizonyos dolgokat. Mely tulajdonságait értékeltük, milyen volt a karaktere, karizmája, a tettei és a szavai? Milyen érzéseket keltett bennünk? Ha visszatérünk most a jelenbe, vajon mi jellemző ránk, amikor vezető helyzetbe kerülünk? Tudjuk, milyennek látnák, érzékelnek azok, akikkel együtt dolgozunk, akiket irányítunk, akiknek utat mutatunk? Milyennek találjuk a cselekedeteinket, elégedettek vagyunk-e a döntéseinkkel? Vezetni ma talán a leginkább összetett feladat, mert nem csupán a célokat, stratégiát kell képviselnünk, hanem az embereket is, akiknek bízniuk kell bennünk. Ebben a gyorsan és drasztikusan változó környezetben, ahol az alkalmazkodás létkérdés.

2019/3

Legyen élmény a munka – erre vágyunk mindannyian, ám a legtöbbször rögtön az a kérdés merül fel, vajon a munkáltatói ígéretekből mennyi igaz a valóságban is. Természetesen minden ott kezdődik, sikerül-e megtalálnunk a nekünk való munkát és céget (egyszerre), vagy elég rugalmas-e a közeg ahhoz, hogy a saját igényeinknek megfelelően alakíthassuk át. Ez már feltételezi a munkavállalói tudatosságot – ez az első és legfontosabb dolog, amit megtehetünk a saját érdekünkben.

2019/2

Sokszor még a családon belül is nehéz összerendezni a különböző generációk hétköznapjait. Az együttműködés ugyanis sok kompromisszumot, tiszteletet, megértést követel. Leginkább a közös értékek és célok azok, amik összekovácsolják a családot, és segítenek átlendülni a szinte természetes konfliktusokon. Valahogy hasonlóképpen működhetne sikeresen mindez a munkahelyeken, a cégeknél is, ám mivel a bizalmi kötelékek ott korántsem olyan erősek, és eltérő érdekek, célok befolyásolhatnak, az együttműködés kialakítása jóval több befektetést igényel. Főleg akkor, ha három-négy generáció képviselőinek munkáját, ritmusát és igényeit kell összehangolni. A különbségek helyett érdemes ez esetben is a közös dolgokra, a közösség kialakítására koncentrálni – tanácsolják szerzőink. Ezen belül is leginkább arra, hogy mindenki megtalálja a helyét a szervezetben, és lehetőség legyen a tanulásra egymástól, egymás segítésére. Csak a generációk összefogásával lehet hatékonyan szembenézni a folyamatosan változó környezet kihívásaival.

2019/1

Ahány ember, annyiféle siker – leginkább így foglalható össze mindaz, amit biztosan tudhatunk a sikerről. Persze vannak, akik elsősorban a kézzelfogható dolgokban mérik, anyagi javakban, pozíciókban, kapcsolatokban és hasonlókban, míg mások a visszajelzéseket, az elfogadottságukat, a belső jóérzésüket tekintik elsődleges fokmérőnek. Valójában bármelyik lehet alkalmas arra, hogy elégedettnek érezzük magunkat a helyzetünkkel – vagy a sorsunkkal, ha így akarjuk –, de az biztos, hogy más embert egyikünk sikerformulája sem tesz ugyanúgy és ugyanannyira boldoggá vagy sikeressé. Ha ezt tudatosítjuk, máris elkerülhetjük a legnagyobb hibát, amivel akadályozhatjuk a sikeresség felé vezető utunkat: ahelyett, hogy másokhoz hasonlítanánk magunkat, a saját értékeinkhez, képességeinkhez és lehetőségeinkhez képest cselekedjünk, és ha akarjuk, mérhetjük is, hogy mit értünk el. A lapunkban megszólaló, széles körben elismert emberek e sokszínűségre adnak példákat.

2018/4

Félelem vagy odaadó rajongás – a technológia rohamos fejlődése iránti érzéseink leginkább e két végletbe esnek. Mindkettő mellőzi azonban a józan ésszel átfogható tervezést és felkészülést, vagy a mindennapi szükségleteinkhez való normális mértékű adaptációt. Az adatforradalomban elképesztő mennyiségű információ termelődik rólunk és szokásainkról, amelyek akár manipulációra adhatnak lehetőséget, vagy pont a látókörünk leszűküléséhez vezethetnek. A túlzott géphasználat pedig szélsőséges esetben komoly mértékű addikciót is eredményezhet, és azt, hogy már-már zavaró módon eltávolodunk a való élettől. Mind személyes életünkben, mind a céges stratégiák tervezésénél ma már nem hagyható figyelmen kívül a technológia nyújtotta kényelem és egyszerűsítés lehetősége, de talán paradox módon, mindehhez emberi képességeink – a tanulás, az alkalmazkodás, a magatartásunk és emberi viszonyaink – terén van leginkább szükségünk fejlődésre, tudatosításra.

2018/3

„Vannak vezetők, akiknek hatalmuk és tekintélyük van, és vannak vezetők, akiket követnek” – állítja Simon Sinek motivátor és szervezeti tanácsadó, lapunk bevezetőjének szerzője. És, valljuk be, a legtöbben ez utóbbi fajta vezetőt szeretnénk szervezetünk élén tudni, vagy magunk is ilyen vezetővé szeretnénk válni, akár egy kis teamet vezetünk, akár egész ágazatot a cégen belül. A valóság azonban a legtöbb esetben távol áll ettől a vágyott állapottól. Pedig a megvalósítása, ahogy a következő cikkekből világosan kiderül, egyáltalán nem pénzen és drága fejlesztéseken múlik, hanem sokkal inkább emberi dolgokon: bizalmon, figyelmen, kommunikáción és felelősségvállaláson. Ilyen módon tehát leginkább rajtunk áll, hogyan érzik magukat a szervezetünkben, a környezetünkben az emberek, és mennyire tudunk, akár felhatalmazás nélkül is, jó vezetővé, iránymutatóvá válni. Egy olyan csapatnak, amelyben mindenki lelkesedéssel végzi a munkáját, éppen ez a kulcsa.

2018/2

Egyedül nem megy – igazolja folyton vissza a világ, mégis a magányos hősök mítoszaiból, a legendás ikonok történeteiből rendre kimaradnak a háttéremberek, az önzetlen támogatók, a hajthatatlan megvalósítók. Pedig ha közelebbről megnézzük ezeket a történeteket, mindig megtalálhatjuk a pár másik felét, a kiegészítőt, az inspirálót, a versenyre biztatót. Az alkotás alapeleme a pár – igazolják vissza szerzőink és megszólalóink, még akkor is, ha ma már egyre nagyobb teret nyer a közösségben gondolkodás, alkotás. Álmodók és vizionáriusok nélkül nem fejlődnénk, nem menne előre egyetlen vállalkozás sem, de akár tervezünk, akár stratégiai váltásra, bővülésre, növekedésre készülünk, sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy szükségünk van a tevékeny, a támogató, és sokszor kontrollt is gyakorló megvalósítókra is a siker érdekében.

2018/1

Hogyan használhatók sikerrel a közelmúltban felfutott új csatornák, mit mutat a közösségi média jelenlegi térképe, melyek lehetnek a kommunikáció és az együttműködés alapelvei azoknál a cégeknél, amelyek pozitív üzenettel szeretnének jelen lenni a meghatározó fórumokon? Mindezekről a kérdésekről az üzleti élet befolyásos személyiségei, a közösségi média influencerei, kiemelkedő véleményvezérei és tartalomelőállítói osztják meg tapasztalataikat lapunk hasábjain.

2017/4

Ma már szinte teljes körű a hozzáférés az információkhoz, az adatokhoz – bármiről, bármit, bárhonnan pár kattintással megtudhatunk. A fontosabb kérdés az, mit tudunk haszonnal fel is használni, mi alapján szűrjük meg a sokféle információt, hogyan építjük fel az elérhető adatokból a mindennapi helyzetekben alkalmazható gyakorlati tudásunkat.

2017/3

Ma már aligha kételkedhetünk abban, hogy a kreativitás nem csupán a művészi és hasonló alkotótevékenységek sajátja, hanem mindennapi munkánk és életünk szerves részévé vált. Alapvető készségként kell magunkénak tudnunk, ha olyan területen dolgozunk, amely folyamatosan fejlődik és fejlesztendő, és nem utolsósorban, ha csapatot vagy vállalatot vezetünk.

2017/2

Életünk felett szinte észrevétlenül vették át az irányítást számítógépes algoritmusok, pszichológiai személyiségünket profilozó programok, szokásainkról árulkodó adatbázisok. Sok esetben még hálásak is vagyunk ezért, hiszen amúgy is több száz döntést kell meghoznunk naponta. Miközben egyébként, ha tényleg személyes ügyben kell döntenünk, még mindig a hagyományos módszerekre, például korábbi tapasztalatainkra, mások véleményére, a tekintélyre vagy a szimpátiára hagyatkozunk. Főként akkor szembesülünk a másokkal összefüggő hatás bonyolultságával, ha márkánkat, termékünket vagy szolgáltatásunkat kívánjuk értékesíteni a piacon, vagy együttműködésre szeretnénk rábírni kollégáinkat.

2017/1

Történeteink meghatároznak bennünket. Az, hogy milyen sztorikat, kikkel osztunk meg, és hogyan mesélünk magunkról, nem csupán a személyiségünkre gyakorol hatást. Meghatározza azt is, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben és az életünkben, milyen mélyen vagy felületesen kapcsolódunk másokhoz, hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz, abban milyen helyet foglalunk el, hasznosíthatók-e tapasztalataink a közösség számára, és mennyire ismernek meg bennünket azok, akikkel kapcsolatban állunk.

2016/4

A profiton túl is van élet. Ott van csak igazán. Ma már – ha hiszünk a haladó szellemű üzleti gondolkodóknak – kevés az, ha vállalkozásunk, vállalatunk szép nyereséget garantál, és viszonylag elég pénzt kereshetünk a munkánkkal. A munkáltatói és munkavállalói márkaépítés korában egyre nagyobb szerep jut a társadalmilag felelős célok iránti elkötelezettségnek, a szűkebb vagy tágabb környezetünkre gyakorolt pozitív hatásnak, az egyes termékek vagy szolgáltatások előállítása közben alkalmazott környezetkímélő módszereknek. Mert mindez szükséges is ahhoz, hogy ne csupán pénzkeresetként tekintsünk a munkánkra, amivel naponta legalább nyolc órát eltöltünk, hanem általános jóllétünkhöz is hozzájáruljon. Ahogy a szervezeti modellek is mindinkább az emberközpontúságot hangsúlyozzák, személyes életünknek is egyre inkább természetes részévé válik, hogy egy-egy számunkra fontos ügy vagy küldetés mellett tevékenyen is kiállunk. Ahhoz, hogy akár már jövőre jobb világban élhessünk, a kizárólag a saját hasznunkat hajhászó stratégiák helyett célszerű az értékteremtést választanunk életünk minden területén. Kellemes feltöltődést kívánunk!

2016/3

A döntéseink mutatják meg, kik vagyunk, kivé, mivé válhatunk – nemcsak azért, mert időről időre választanunk kell, mit tartunk elsődlegesen fontosnak az életünkben, a karrierünkben, mely cselekvésmintákat követjük, hogy elérjük a kitűzött célt, hanem mert hétköznapi rutinunkat is behálózzák a folyamatos választási kényszerek.

2016/2

Halmozódó tennivalók, befejezetlen feladatok, elégedetlen családtagok, több csatornán ömlő információáradat és nyitva hagyott párbeszédek sora? Ne aggódjon, a hiba nem az ön készülékében van. Manapság szinte mindannyian több megoldandó feladattal igyekszünk bűvészkedni, mint amennyit jól és elégedetten el tudunk végezni a nap 24 órájában. Ahelyett azonban, hogy az időt próbálnánk megnyújtani, érdemes az egészet újragondolni. Tervezzük át mindennapi rutinjainkat, állítsunk fel fontossági sorrendet, még ha kezdetben lehetetlennek tűnik is, fókuszáljunk kisebb időtávon egy-egy dologra, és váltsunk célokat, témákat, hogy a kreativitásunk is fejlődhessen.

2016/1

Az üzleti tervezés minden bizonnyal elengedhetetlen része a piaci kockázatok és biztonság felmérése, és lakásvásárlás alkalmával is körültekintően feltérképezzük a környéket, valamint kiválasztjuk a felszerelendő biztonsági eszközöket. Ma már az is egyre gyakoribb,hogy a nyaralás tervezésénél az utazás és a célállomás tekintetében gondosan tájékozódunk, nem érint-e utunk valamely szempontból kockázatos övezetet.

Szórakozás korlátok nélkül

2015/4

Az hogy a szórakozás és a szórakoztató tartalmak immár életünk minden percét kitöltik. A mobileszközök lehetővé teszik, hogy nemcsak a szabadidőnkben, de utcán, buszon, két tevékenység közötti pár percben, szinte bárhol és bármikor „bekapcsolhatunk”, azaz korlátozás nélkül hozzáférhetünk multimédiás tartalmakhoz. Ráadásul mindezt kényelmesen, csupán egy tenyérnyi eszköz segítségével.

A jövő szakmái

2015/3

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a kreativitásra, mint valami különleges képességre, amelyre egyes kivételes adottságú emberek képesek, mások pedig nem. Pedig a kreativitás korántsem azonos a művészi hajlammal. Sőt!

Játssz!

2015/2

Játék és munka? Játék és oktatás? Játék és cégfejlesztés? A hagyományos gondolkodás talán még ellentétesnek ítéli ezeket a fogalmakat, mára azonban már a játékosítás forradalmának lehetünk tanúi – és persze élvezői. Az utóbbi néhány évben a mobileszközök és a videojátékok elképesztő fejlődésével és elterjedésével együtt a játékok, és rajtuk keresztül a játékosított alkalmazások, kampányok is óriási teret nyertek. Mind több cég száll be a játékbizniszbe, és nem csak a szórakoztató oldalon. A játék kiválóan alkalmas a fogyasztó bevonására és megtartására, cég- és csapatfejlesztésre, készségek és képességek kialakítására, alkalmazására és nem utolsósorban a szórakozva tanulásra és oktatásra.

A dolgok internete

2015/1

Az utóbbi évek adatrobbanása – a különböző digitális eszközök kommunikációja és rendszerbe kapcsolása, az internet teljes körű alkalmazása az élet minden területén – megváltoztatta körülöttünk a világot. Persze akadnak, akik tudatosan figyelmen kívül akarják hagyni a digitális adatok forradalmát, ám ezt nem tehetik meg azok, akik bármilyen kis vagy nagy nagyobb méretű vállalkozásban érdekeltek, vagy azok szeretnének lenni a közeljövőben. Ráadásul mindennapi kényelmünk, és akár az egészségünk is az egyre specifikusabb adatok beszerzésén, összerendezésén, alkalmazásán, megosztásán

DESIGN / ART

2014/4

Az egyszerűség gyönyörködtet – mégis oly nehezünkre esik elvenni, kihagyni, leépíteni, redukálni. Pedig „a kevesebb több” elvének következetes alkalmazása az Apple céget is a világ legértékesebb márkájává tette. Mivel a terméktervezéskor alkalmazott dizájnszem- lélet manapság egyre inkább tért hódít a cégstratégiák, a szervezetfejlesztés, a humánmenedzsment, a gyártástervezés során is, érdemes megvizsgálni, mennyi lehetőséget rejt az egyszerűsítés elve.

Rosszfiúk | Jó üzlet

2014/3

Hiba volna azt hinnünk, hogy a rosszfiúktól aligha tanulhatunk bármit is. A kokainbárók kontinenseken átívelő terjesztési hálózatokat tartanak fenn, a maffiacsaládok sokszor több embert mozgatnak meg, mint egy-egy multinacionális vállalati rendszer, embereik jól szervezett, szabályozott keretek között működnek. A nagypályás csalók milliárdokat forgatnak, egyes börtönlakók nemcsak a bűnnel szerzett vagyonukkal válnak gazdasági szereplőkké, hanem a rácsok mögött is komoly potenciált jelentenek, és a szórakoztatóiparban csakúgy, mint a csapatsportokban a balhés rosszfiúk meghatározó stratégiai szerepet töltenek be. Azért is fontosnak tartottuk felidézni történeteiket, mert működésük sok esetben rámutat a hagyományos üzleti gyakorlat hiányosságaira és gyenge pontjaira.

Sport

2014/2

Focivébé, nagy tenisztornák, vízilabda-Európa-bajnokság, Forma–1 a Hungaroringen – csak néhány a nyár bőséges sportkínálatából. Minden bizonnyal fantasztikus teljesítményeket láthatunk majd, bravúros győzelmeket és emlékezetes, nagy bukásokat is.

Tedd meg az első lépést

2014/1

A kipróbált, tuti üzleti modellek, receptek és stratégiák kora egyértelműen lejárt. A piacok ismerői és a sikeres vállalkozók a gyorsan és radikálisan változó, aktív környezetben szinte egyöntetűen azt javasolják, hogy vegyük a bátorságot, vágjunk bele valami egészen új dologba. Gondolkozzunk teljesen eltérő nézőpontból arról, amit a környezetünkben lévő szereplők egyformán csinálnak. Vegyük észre a kihasználatlan potenciált a látszólag haszontalan dolgokban, kezdjük el megvalósítani ötleteinket, álmainkat, különben örökké csak mások követői maradunk.

Kreátorok

2013/4

Soha ennyi megvalósult álomnak, kiteljesedő kreatív alkotó erőnek, merész innovatív vállalkozásnak nem lehettünk tanúi, mint manapság. Az internetes hozzáférhetőség és megoszthatóság, valamint a kapcsolódás lehetősége minden eddiginél szélesebb és szabadabb teret nyitott a feltalálók, barkácsolók és közösségi alkotásban gondolkodók számára. Egyedi és kisszériás, minőségi kézműves termékek százezrei jelennek meg az online piactéren, újfajta gazdasági modell alapjait megteremtve, amit Chris Anderson, a Wired exfőszerkesztője, legutóbbi, radikálisan új szemléletű könyvében Maker Movement, azaz kreátormozgalom névvel illet.

Véleményvezérek

2013/3

A TED a tudás globális hálózatát, az elképesztő gondolatok kifogyhatatlan tárházát és tulajdonképpen bármiféle tartalom radikálisan újszerű tálalásának végtelen lehetőségét tárta fel. Nem túlzás azt állítani, hogy mély és gyökeres szemléletmódbeli váltást okozott azzal, hogy kaput nyitott a gondolatoknak, amelyeket érdemes terjeszteni.

Nők a pályán

2013/2

Az, hogy az üzlet kizárólag a férfiak dolga, ma már lejárt szemléletmód. A nők itt is egyre inkább helyet követelnek maguknak. De ez nem női kérdés, és nem azért jelent meg, hogy a férfiuralom megtörését célozza. E számunk dossziéjában olyan hölgyeket ismerhetünk meg, akiknek a példája – kitartása, kompromisszumkészsége, nyitottsága, egyensúlyra törekvése, tehetsége és szorgalma – megmutatja azokat a rejtett tartalékokat, amelyeket a nők az üzleti élet, de akár a politika területén is sikerrel tudnak kamatoztatni. Legalábbis ha teret és támogatást kapnak, illetve szereznek hozzá.

Digitális forradalmárok

2013/1

E lapszámunkba inspiráló történeteket gyűjtöttünk arról, mitől működnek a sikeres internetes vállalkozások, melyek a legkiválóbb, üzleti sikerre ítélt ötletek, hogyan épülnek fel a vállalkozások új generációját jelentő startupok. Emellett azt is feltérképezzük, hogy a mobileszközök elterjedésével a közösségi szolgáltatásokon keresztül már egy kattintással elérhető kritikus tömeg hogyan szervezi életét, szabadidejét és kreatív alkotó folyamatait hatékonyan.